Kérdés 16 23
A 4. kérdés-csoport témája: a kreatív és szabad zenélés világa.
A legnagyobb gitárosok (Hendrix, Blackmore, Santana, Gary Moore, Gilmour, Slash, Brian May, Angus Young, stb) zseniális adottságokkal rendelkeztek, és ehhez társult több évtized intenzív gyakorlás. Ők a kivételek: nem kellett betéve tudniuk a zeneelméletet, mert a kiemelkedő tehetségük és a sok ezer óra gitározás által ösztönösen tudtak mindent.
Mit tehetünk viszont mi magunk, ha úgy érezzük, hogy egy jó ideje már elakadtunk a fejlődésben, és nem úgy gitározunk, ahogy álmainkban elképzeljük? Mi az ellenszere annak, hogy mindig nagyon hasonló dolgokat játszunk, ami távolról sem hasonlít a kedvenc gitárosaink játékára?
A megoldás az, hogy elkezdjük az elméleti hiányosságokat pótolni. Ekkor átmenetileg nagyon tudatosan fogunk játszani, mert ezalatt válik fokozatosan rutinná a frissen megszerzett tudás. Az átmeneti szakasz végén pedig a szabad zenélés vár: ösztönösen játszol, és a gitározás az érzelmek kifejezéséről szól - és a zenei szókincsed, eszköztárad, rutinod és helyzetfelismerésed óriásit fejlődött a tanulás és gyakorlás által.
Ebben a záró kérdés-csoportban ezzel az átmeneti szakasszal foglalkozunk. Ilyen helyzetekkel fogsz majd találkozni zenélés közben, és ezeken át vezet az út a célod felé.
Ha A-dúr akkord megy a kíséretben, és a szólódban először H-t, utána C#-t játszol, akkor ennek milyen hatása lesz? (Próbáld ki gitáron is: játssz egy A-dúr akkordot, és rögtön utána pengess meg bárhol egy H-t. Utána megint játssz A-dúr akkordot és most pengess meg bárhol egy C#-t. Figyelj a hangulatokra és tudni fogod a helyes választ.)